www.badacsonytordemic.hu

Történelem

 Területe már a bronzkorban és római korban is lakott volt Az innen előkerült régészeti leletek a keszthelyi Balaton múzeumban találhatók. Első okleveles említése 1297-ből való, Terra Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi neve, a Nemestördemic is. A török időszak alatt teljesen elpusztult 1574-től az összeírók szerint teljesen elpusztított és elhagyott helyként szerepel. Egészen 1696-ig meg sem említik a települést, ekkor 17 nemes portáját jegyzik fel.

Csak 1750-es évektől kezdik írásos anyagok újra említeni. 1764-ben a nemestóti nemes Szabó család birtokolja. 1784-ben a II. József császár-féle térkép szerint a Cságoly malom már áll. 1836-ban gróf Eszterházy család uralja Tördemicet. Eredetileg Zala megyéhez tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg. 1890-ben kezdődik meg a hatalmas méretű filoxera járvány, amely nagy pusztítást okoz 1891-ben és 1896-ban pusztító jégeső veri el a termést .A 20. század,ami ekkor áldásnak tűnik később katasztrófaként jelentkezik a hegy életében. Új virágkora az 1908-ban Budapest – Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. A település igazi fejlődése az 1920-as években indul, amikor Debrecenyi Gyula volt a plébános, ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét, megalakul a Lábdi Főrdő Egyesület és a Hitel és Hangya Szövetkezet. A hálás utókor utcát nevezett el róla. 1941-ben épült meg az első kultúrotthona. 1950-ben neve Nemestördemicről Badacsonytördemicre változott. Erre az időszakra esik önállóságának elvesztése a szomszédos Badacsonytomajhoz csatolják, ez az állapot egészen rendszerváltásig fennállt, sokat késleltetve a település fejlődését. A település a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.

Badacsonylábdihegy

A krónikák 1297-től említik Laad, Kapolnaklad, Laddy, Lábody hegy néven.

Az elsődleges névváltozat a magyar Lád személy illetve nemzetségnévből ered, mely a magyar „láb” domborzati köznév beleértésével lett Lábdi. Kiegészülve a Hegy, magaslat szóval és a Badacsony jelzős előtaggal nyerte el mai nevét.

Birtokosai a Lád vagy Vérbulcsú nemzetség, a Rátóti Gyulaffy család, a Csóri majd egyes részeit a királyi birtokadományként a Csoron család. Egy időben a karthauzi szerzeteseknek is volt birtokuk a területen. Végeláthatatlan birtokperek után Devecser vára birtokolja, majd utolsó ura 1945-ig az Eszterházy család.

Lád nemesi falu, lakói taksát nem fizettek. Jobbágyok a török pusztítás után alig maradtak, 1545-től pusztának minősítik. 1594-ismét lakott a töröknek adózik.

A XVIII. századtól az Esterházyak bormérést, mészárszéket és vámházat tartanak fenn a szőlőhegyen. Az újratelepült falu lakóinak fő megélhetési forrása a szőlő, ez erősíti a település hegyközség jellegét.

Egy 1299-es oklevél említi, hogy a Lábdi templom Szent István első vértanú tiszteletére van emelve.

A jelenlegi kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Felszentelése 1850 július 31-én történt Szent Ignác tiszteletére. A szűk kápolnát 1900-ban kibővítették. Sekrestyét építettek hozzá, emeletén oratóriummal. A kibővített kápolna megáldása 1900. július 29.-én történt a szomszédos plébánosok és hívek részvételével

A kápolna tatarozása 1986-ban történt a nyaralók és a helybeli hívek hozzájárulásával.

A CÍMER KIEGÉSZÍTÉSEI: A pajzs tetején látható páncélos sisak és a kardot tartó kéz a község régi nevére utal. A Nemestördemic név onnan származik, hogy a lakói kisnemesek voltak, melyet vitézségükkel szereztek. A sisaktakaró színei a címer színeit ismétlik. Piros fonákján arany, kék- fonákján ezüst.

 Tördemic 1297-ig a lábdi plébániához tartozott. Ekkor a Tördemicen lakó Pető Péter gróf a lábdi templomba menet a „ Lábdi István fiainak irigységéből megöletett és örököst nem hagyott maga után. Ekkor Tördemic teljesen elválasztatott a Lábdi plébániától önálló egyház és plébánia lett.

1299-ben avatták kápolnáját Szent János tiszteletére. Valószínűleg a jelenlegi templom helyén állt. A török dúlás idején a tördemici plébánosok a közeli Szigliget várában laktak és innen irányították a tördemici egyház ügyeit.

1758-1783 között épül fel a jelenlegi templom elődje, amely 1821-ben leégett, de a hívek és a plébánia pénzéből újraépítik.

1860-ban ismét tűz pusztítja el , de még ez évben felépítik. 1862-ben 4 haramia kirabolja a templomot és a plébánia pénztárát. 1871. év augusztus 30.-án II. Lipót belga király felesége Mária Henrietta, aki József nádor, királyi herceg leánya volt kíséretével meglátogatta a plébániát.1882-ben 8 változatú új orgonát szereztek be. 1899-ben Papp Imre plébános a templomtoronyba vasharanglábat építtet.

1904-ben rossz állapota miatt és mivel a hívők nehezen fértek el benne lebontják és Kankó József akkori templomatya országos gyűjtése nyomán illetve a hívők adományiból elkezdik a templom építését, a templom tervei elcserélődnek az azonos időben tervezett tapolcai templom terveivel így épült fel ebben a kis faluban a szokatlanul nagy és impozáns templom. Felszentelésére 1905 októberében került sor.

A templom védőszentje Szent Mihály.

Szentélyét 1955-ben Rezes Molnár Lajos festőművész festette ingyen a szentély falain levő angyalfejek modelljei a faluban élő 10-11 éves leánykák voltak.

1990-es években kívül belül renoválják.

A templom bejáratával szemben állva láthatunk lét lapos követ a földben a plébánia épület falához közel .Ez volt az úgy nevezett „ szégyenkő” melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.

Legendák, érdekességek

Tördemic és Lábdi szétválása

1297-ben az első írásos emlékben található, hogy a Tördemicien lakott Pető Péter gróf vasárnap Lábdiba tartván misére. Laad István fiai meglesték, rátörtek és megölték.Ekkor szakad el Tördemic Lábditól. Örököse nem volt és így lett önálló Tördemic és Lábdi is

Ranolder Kereszt Ranolder János a veszprémi püspök a hagyomány szerint nagy világjáró volt, mikor egy utazásáról hazatért állíttatta a hatalmas kőkeresztet, melynek nagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méteres, éles párkányra. A helyiek szerint a kereszt megvédi szőlőültetvényeiket.

Harangozó bérc: a bazaltkő olyan mint az üveg a kereszt alatt levő kispad kinyúlik a levegőbe és ha megütik, olyan hangot ad mintha nagy harang kondulna meg a levegőben.

Eötvös Károly: Balatoni utazás című művében így ír:

„ Mentünk a Kereszthez. Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.

János püspök építtette a Keresztet, s ő maga személyesen szentelte föl. Odaállították a Harangozó Börcre.

Balaton melléki zalai ember börcnek nevezi a bércet, azért hívja börcnek ezt a harangozókövet is.

Hatalmas bazalt kőpadok feküsznek egymás fölött. Alulról és messziről úgy tűnnek fel a száz ölnyi magas s teljesen függő irányú, egyenes falak, mint egyenesen álló oszlopok. A nép úgy hívja: Tornyok. Úgy is hívja: Gyapjúzsákok. A képzelet tele zsáknak nézheti is el, amint egy-egy torony ott áll egyenesen. Az a bazalt olyan kő, mint az üveg. Voltaképpen üveg is. Köss egy ökölnyit egy madzagra, üsd meg kővel, és csengő hangot ad, mint az üvegpohár. A Kereszt alatt fekvő legfelső kőpad kis részben szabadon nyúlik ki a levegőbe. A viharok kiszedték alóla a törmeléket. Ha e kinyúló kőpadot nagykalapáccsal megütik, oly hangot ad, mintha óriási harang kondulna meg. S a harangszót elviszi a szellő hegyeken, völgyeken, erdőkön, vizeken keresztül. Gyakran akad nyájőrző legény, aki odaáll a kőpad mellé, s nehéz kővel nagyokat üt rája. Ilyenkor mondják: szál a Harangozó Börc. Kegyes ember, kegyes asszony ilyenkor keresztet vet magára, s felfohászkodik

További szép történet olvasható fent említett műben a két veszekedő testvérről

1848-as honvéd:Pados János ,aki eredetileg Székesfehérváron volt szentszéki jegyző pap és káplán .A Szabadságharc alatt honvédnek áll, majd raboskodik utána újra pap lesz nyugdíjas éveit Tördemicen tölti az itt élőknek sokat segít mint pap és orvos, létrehozza a szegényházat(a mai óvoda épülete).Síremléke ma is megtalálható a régi temetőben.

Az anyag összeállításához felhasznált irodalom:

Vollmuth Frigyes: Badacsonytördemic, Badacsonylábdihegy

Nemestördemic 1905- Badacsonytördemic 2005 Kiad. : A Badacsonytördemici Római

Katolikus Plébánia

Eötvös Károly: Balatoni utazás

Nők a Balatonért badacsonylábdihegyi csoportjának írásos anyaga

www.badacsonytordemic.hu